Artists

István Stark

Press release

STARK István festő- és grafikusművész V A S A V A S O R U M című egyéni kiállítása A kiállítást megnyitja: SZÉPLAKY Gerda filozófus, esztéta Megnyitó: 2026. október 16., péntek, 18 óra VASA VASORUM A vasa vasorum (latinul szó szerint: „az erek erei”) olyan kisméretű vérerek hálózata, amelyek a nagyobb vérerek (például a nagy artériák és vénák, mint az aorta vagy a vena cava) falát látják el oxigénnel és tápanyagokkal. Az embert ritkán éri olyan esemény melynek eredményeként az élet és halál mesgyéjén kényszerű járni. Ha ez egy művésszel történik meg akkor ez biztosan foglalkoztatja és feldolgozza élményét művészetében én is így kerültem abba a helyzetbe, hogy most már több mint öt éve egyre mélyebb összefüggéseket találok az emberi sérülékeny biostruktúra, a filózófia által emlegetett lét és nemlét kérdései, valamint az ezekkel szoros összefüggésben emlegethető aranymetszés szabálya, Fibonacci számsora az ebből származtatható logaritmikus spirál és az univerzum kapcsolata között. Sinopéi Diogenésszel egyszer ez a diskurzus történt meg: „Öreg vagy már – mondta neki valaki – lazíts hát!” „Na ne mondd! – felelte – Ha a stadionban futnék, akkor a célhoz közeledve lazítanom kellene? Nem éppen akkor kellene erőm megfeszítésével futnom?” STARK István harmadik önálló kiállítására készülünk a K.A.S. Galériában. 2025 nyarán a Gyermelyi művésztelepen válogattunk ki egy kiállításra való frissen készült grafikai anyagot, olyan műveket részesítettünk előnyben, melyeknél az elvonatkoztatás foka olyan nagy, hogy már csak a vonal-rend emlékeztet az eredeti kiinduló szívet és érrendszert megjelenítő munkákra. Stark István 1960-ban született Sárospatakon. Gyermekkorát Tolcsván töltötte, ahol apja erdészként, édesanyja felvásárlóként és kereskedőként dolgozott. Középiskolai tanulmányai után, 1978-ban Budapestre költözött, és a Képcsarnok Vállalat Grafikai Műhelyében helyezkedett el rézkarcnyomdászként. Ezen évek alatt olyan neves művészek mellett dolgozhatott, mint Barcsay Jenő, Würtz Ádám, Hincz Gyula, Reich Károly, Kass János és Szemethy Imre, akiknek szakmai iránymutatása és a közös munka nagyban alakította egyéni kifejezésmódját. 1982-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola grafika és festő szakán tanult, ahol Nagy Gábor, Raszler Károly és Gerzson Pál voltak a mesterei. Festő- és grafikusművészi diplomája mellett ábrázoló geometria, művészi rajz és művészettörténet szakos tanári oklevelet is szerzett, majd 1987-ben elvégezte a mesteriskolát. Alkotói pályáján kiemelkedő szerepet játszik a művészeti közösségek és alkotótelepek szervezése. 1997-től a Széchényi Művésztelep Alapítvány kuratóriumának tagja és művészeti vezetője, 2014-től pedig az alapítvány elnöke. 1998-ban megalapította a Tolcsvai Természet-művésztelepet, amelynek 20 éves fennállását 2021-ben a Ferenczy Múzeumi Centrum Művészet Malom kiállítótereiben nagyszabású tárlattal ünnepelték, egyúttal megjelentetve a művésztelep történetét feldolgozó könyvet is. 2001-ben társalapítóként vett részt a Magyar Elektrográfiai Társaság létrehozásában. Festészetében közel harminc éve kutatja a fényhatásokat, a fénytörés optikai jelenségeit, valamint a hullámok és rezgések képi megjelenítését. Az ezekre válaszokat kereső piktúrával párhuzamosan grafikai médiumokban – szénrajzokban, xerográfiákban, rézkarcokban, monotípiákban, digitális nyomatokban – is alkot, 2010-től pedig videofilmeket is készít. Munkásságát számos ösztöndíjjal, alkotói támogatással és díjjal ismerték el. Életművében és tematikájában komoly fordulópontot jelentett egy 2017-es szívműtét, amely után művészi érdeklődése az emberi lét és nemlét kérdései, a biológiai sérülékenység, valamint a makro- és mikrokozmosz kapcsolatai felé fordult. Alkotói tevékenységének 40 évét 2022-ben a Bárdosi József művészettörténész „Időtriptichon” című elemzését, valamint művészkollégák írásait tartalmazó reprezentatív kötetben foglalta össze. Pedagógiai munkássága szintén jelentős: 2014-től a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolája tanára, 2016-tól pedig a Comenius Tanítóképző Főiskola, majd annak jogutódja, a Tokaj-Hegyalja Egyetem oktatója.